Bajnokok Ligája, nyolcaddöntő, 1. mérkőzés, február 15., kedd, 20.45, San Siro

 

Az egyik már hétszeres BEK- és BL győztes, mégis az összes továbbjutó közül a legkevesebb pontot gyűjtötte (8) a csoportkörben; a 7-7-es gólarány sem mondható éppen lenyűgözőnek. A másik még újoncnak számít a BL-ben, de mégis 18 gólt szerzett a csoportjában, ahol még a címvédő Intert is megelőzte. Bizony, nem a nagy Milan, hanem a feltörekvő Spurs élvezheti azt az apró, ám korántsem elhanyagolható stratégiai előnyt, hogy hazai pályán vívhatja meg e párharc visszavágóját. Ahhoz azonban, hogy ennek a jelentősége fennálljon, illetve esetleg növekedjen is, a londoni csapatnak vállalható eredményt kell elérnie a San Siróban. Ez a tény, na és a számos sérült a legtöbb csapat esetében azt jelentené, hogy arra készülnek: csak a védekezéssel foglalkoznak. Csakhogy ez Harry Redknapp csapata, és az öreg róka kijelentette: bárkit is küld pályára, hű marad azokhoz az elvekhez, melyekkel eljutottak idáig – vagyis, a legjobb védekezés maga a támadás!

Mindenesetre szimpatikus egy hozzáállás, melyet egyébiránt azzal is indokol a mester, hogy ha akarná, se tudná védekező középpályásokkal telepakolni a csapatot. Van is ebben valami: a középpálya közepén szóba jöhető játékosok közül a játékszervező Luka Modric csak nemrég tért vissza vakbélműtétből, és örül, ha egyáltalán leülhet a kispadra, miközben Jermaine Jenas eltiltását tölti, Tom Huddlestone pedig sérült. Így aztán az idény nagy részében látványos formahanyatlással bajlódó, ám korábban nagyon megbízhatóan teljesítő Wilson Palacios lesz az egyik, míg a nyári átigazolása óta csak elvétve szereplő, brazil Sandro lesz a vendégek másik belső középpályása. A jobbszélen a szélvész gyors Aaron Lennon igyekszik majd megnehezíteni Luca Antonini vagy Daniele Bonera életét, de a másik oldalon újabb nagy hiányzója lesz a londoni klubnak. „Velszi vihar” – így nevezte az egyik helyi lap Gareth Bale-t, miután ősszel mesterhármast szerzett itt a második félidőben az Inter ellen. A meccset ugyan elvesztette a Spurs (4-3), de mind Bale, mind a csapat nyert egy nagy adag elismerést – amire utólag is rászolgáltak, amikor a londoni visszavágón ízekre szedték a tavalyi BL győztest (3-1).

Nos, hasonló forgatókönyvvel most is kiegyezne Redknapp, de fiatal balszélsője ezúttal fel sem tudott szállni a milánói gépre, úgy kiújult a hétsérülése. Modrichoz hasonlóan a visszavágón már ő is 100%-os lehet, de tegyük hozzá: addig sem dőlnek kardjukba a vendégek, mert Niko Kranjcar személyében nagyon is adekvát helyettes áll rendelkezésre. Lehet, hogy Kranjcar nem olyan gyors, mint Bale, de a Spurs két legutóbbi bajnokiján egyaránt ő lőtte a győztes gólt – egyik szebb volt, mint a másik. Ezen a poszton még Steven Pienaar játéka is szóba jöhet – mellette gyorsasága szól, és az a tény, hogy a Gianluca Zambrotta kiesésével, és Massimo Oddo vagy Ignazio Abate szereplésével meggyengülő milánói jobboldal ellen egy fürgébb játékos különösen erős fegyver lehet.

Ami a sérüléseket illeti, a kiváló igazolásnak bizonyuló Rafael Van der Vaartot sem kerülik el, de a középpálya és az egy szem csatár közötti kapcsolatot biztosító kreatív láncszem ezúttal éppen időben épült fel, akárcsak Peter Crouch, aki vélhetően az ék szerepét tölti be. Ha az angol válogatott mégsem tudja vállalni a játékot, akkor Roman Pavljucsenkóra eshet a menedzser választása; a kisebb termetű, ám gyorsabb Jermain Defoe-t inkább a második félidőben láthatjuk, amikor céltudatos játéka komoly felmérést jelenthet a fáradó Alessandro Nesta és társai számára.

Nem feltétlenül érdemes tehát abból kiindulni, hogy a Milan sokkal több címet nyert az évek során – bőven van mitől tartaniuk az olaszoknak, amit az is tükröz, hogy Massimiliano Allegri mester többször célzott rá: készen áll Thiago Silvát egy sorral előrébb szerepeltetni, hogy középen megtámogassa Mathieu Flamini és Gennaro Gattuso játékát. Nesta mellé így a kevésbé tapasztalt Mario Yepes ugrana be – Allegri lelke rajta, hogy így stabilabb lesz-e a csapat. Persze a hazai menedzser dolga sem könnyű: egyik legjobbja, Andrea Pirlo térdsérülése úgy kiújult, hogy már az is biztos, hogy a visszavágón sem fog tudni szerepelni. Mellette a csapatkapitány, Massimo Ambrosini és Kevin-Prince Boateng is sérülés miatt hiányzik ebből a csapatrészből. A frissen igazolt Mark van Bommel jöhetne még szóba, de ő ugye már szerepelt idén a BL-ben a Bayern Münchennel. Egy sorral előrébb Antonio Cassano sem szerepelhet hasonló okokból, bár valószínűleg ez okozza a legkevesebb fejtörést Allegrinek: Alexandre Pato ugyan nincs túl jó formában, de Zlatan Ibrahimovic igazolása telitalálatnak bizonyult (18 gól, ebből négy a BL-ben), és Robinho is szépen muzsikál – ahogy ez most is elképzelhető, a hétvégén a kispadról szállt be a kis brazil, és kétszer is betalált a Parma elleni 4-0-s győzelem során. A Milan így továbbra is veretlen 2011-ben, és továbbra is vezeti a Serie A-t, amelyben senki nem lőtt nála több, illetve senki nem kapott nála kevesebb gólt.

A hazai támadók komoly gondot jelenthetnek a vendégek középhátvédjei, William Gallas, és főleg az igencsak sebezhető Michael Dawson számára, de amint a fentiekből is látszik, a paörgősebb Premier League tavalyi és idei negyedik helyezettjét sem kell félteni, már csak azért sem, mert a Milan is hasonló szintű sérülés gondokkal küszködik. Ráadásul a 2007-es győzelmük óta ezen a fázison rendre elakadó olaszokat legutóbbi két BL-szereplésük során egyaránt angol klub búcsúztatta (Arsenal, ManU). Tisztes helytállás Milánóban (értsd: maximum egygólos vereség, pl. 3-2) után hamarosan máris a legjobb nyolc között találhatja magát az újonc, hiszen ahogy Redknapp foglamazott: „a White Hart Lane-en bárkit meg tudunk verni.”